Bennem,

félelem a magányságtol,

mindennapi harc

a túléllésre…

Az emberiség történetében

csak viták és kérdések,

sehol sem létezik

se határ, se igaszság...

Ember vagyok

igazan mondom,

félek, de tudom:

az idö rabja vagyok,

aki valahol

a csillagokban beirva van,

és tudom,

segiteni saját magamon

nem tudok, sem birok.

a dalam az Angyaloké

a viszajöves

marad csak az el-íratáknak.

az életem belső orája

megálhatatlan tovab is rohan.

Hisszek a kihívásokban,

de ősszinten mondva,

hiszek az Istenbe is…

Korponai Ivan